Az esti ágyúlövés hagyománya

Hozzáadva ekkor: máj. 18, 2018

Az esti ágyúlövés hagyománya

Egy régi egyiptomi történet kapcsolódik a midfa iftar ágyúhoz, amelyet a ramadán szent hónapjában - amikor a muszlim hívők az iszlám előírásai szerint napkeltétől napnyugtáig böjtölnek - naponta elsütnek.

A böjt az iszlám hit öt oszlopának egyike. A naplemente utáni percekben milliók ülnek le, hogy kötelességüket teljesítve, boldogan és harmóniában elfogyasszák a nap első étkezését.

A történet szerint az első ágyúlövésre véletlenül került sor: az egyiptomi muszlim Mamlúk Birodalom korában, 1455-ben a ramadán első napján sütötték el a Koskadam mamlúk kormányzó által egy német gyártulajdonostól ajándékba kapott ágyút.

Miután az ágyúlövés épp naplementekor történt, Kairó lakosai nagyon megörültek neki, mert úgy gondolták, az étkezés időpontját jelzi.

A kormányzó palotájában másnap alig fértek el a környező régiók vezetői és szektái, akik mind azért jöttek, hogy a hálájukat fejezzék ki az ajándékért. A szultánnak tetszett az ötlet, és elrendelte, hogy a ramadán alatt minden este ágyúlövéssel jelezzék a naplementét követő étkezés időpontját.

A történet azt is elmondja, miért kapta az ágyú a „Haja Fatima” becenevet: miután valamiért napokig elmaradt az ágyúlövés, az elöljárók küldöttséget menesztettek a kormányzó palotájába. Itt a feleségével, Fatimával értekeztek, aki közvetítette az üzenetüket.

Az ágyúlövések folytatódtak, az ágyút pedig a kormányzó felesége után nevezték el. A mai napig is a kairói fellegvár közelében található fennsíkon áll, és kötelességtudóan jelzi a naplementét.

Az ágyúlövés hagyománya és a becenév Egyiptomból kiindulva - a levantei térséggel kezdve - az iszlám világ többi részében is elterjedt, és ma is élő hagyomány.

Aki tehát ramadán idején Kairóba látogat, és naplementekor hirtelen ágyúlövést hall, ne ijedjen meg: csak reggelihez hív az ágyúdörej.