Az alkirályi Kairó szívében

Hozzáadva ekkor: jan. 11, 2018

A turizmus és az utazás fontos szerepet tölt be társadalmunkban. A utazási iránti vágy két irányra bontható: a helyszíni felfedezés, amely a turizmus legismertebb, legsokszínűbb és leggyakoribb formája, a másik az időbeli felfedezés, amely a legérdekesebb és legizgalmasabb. Ha Kairóban jár, szerencsés, hiszen itt az utazás élményének mindkét fajtáját megtalálja.
Kairó így kápráztatta el a világot, amikor Iszmáíl pasa egyiptomi alkirály befejezte a modern Kairó és fenséges palotája felépítését Iszmáilija városban, amely a város egyik legelőkelőbb kerülete. Ha ellátogat a túloldalon megtalálható Iszmáilija térre, akárhová néz, zöldellő területet fog látni, mivel a palotát kerten veszük körül. Hátulról nézve három egyenes és kibővített utca hívja fel magára a figyelmet: A Tahrir utca, amely átszeli a Bab-el-Louk teret és egészen a megépítése óta a citadellán kívül Egyiptom első számú központjának számító Abdeen Palotáig vezet; a Qasr-el-Nil utca, amely keresztezi a francia ezredesről elnevezett Soliman Pasha utcát, aki muszlimmá vált nevének Seifről Solimanná változtatásával, majd összeházasodott Mehmet Alí pasa lánytestvérével és az Egyiptomi Katonai Akadémia első vezetőjévé vált.
A Soliman Pasha tér Taalat Harb tér néven is ismert. A nap csendesen ragyogja be a kortárs egyiptomi történelemben az egyiptomi gazdaság megalapítójaként ismert Talaat Harb pasa szobrát.
Áthaladva a téren, a kör másik felén található Behlar egy másik épülete, aki egyébként több egyiptomi épületen is ott hagyta ujjának lenyomatát. Amikor 1906-ban megérkezett Egyiptomba, nem tudta, hogy olyan építészeti örökséget hagy majd maga után, amelyre a teljes egyiptomi nép máig büszke lesz. Behlar egyiptomi építészetre gyakorolt európai hatása olyan különlegesség, amelyet soha nem kell majd kiemelni a tömegből.
A svájci származású Charles Albert Behlar 1868-ban született. Különleges európai stílusát több városban is örökül hagyta, így például Kairóban, Párizsban és Jeruzsálemben. Behlar kreativitása számos helyen látható, de különösen a kariói szállodákban. 1906-ban ő építtette Felső-Egyiptom luxori és asszuáni szállodáit is. Munkájával egy régi kairói szállodához is hozzájárult, amelyet azonnal ki is bővíttetett. 1925-ben ő volt a kairói és alexandriai legnagyobb szállodák építési munkálatainak ellenőre.
Behlar 1907-ben egy gyönyörű európai területet hozott létre Zamalek néven (korábban Boulaq néven volt ismert). Bővítési céllal 1908-ban vásárolt egy újabb földterületet a Gezira-szigeten és még ma is álló házakat, valamint épületeket épített rá. Iszmáíl egyiptomi alkirály számára is épített, méghozzá az El-Gezira palotát.
A belvárosban Behlar európai stílusát a jelenleg biztosító cégek tulajdonában álló épületek, a Behlar-folyosó nevet viselő sétáló utca, valamint a Talaat Harb tér néhány épülete tükrözi. A Behlar-folyosó a párizsi Rivoli utca másolata és tele van üzletekkel és kiállítótermekkel. Valaha ez az utca volt az egyik legdrágább bevásárlóutca.
Közép-Kairó utcáit is Behlar tervezte, amelyeket sikerült összehangolnia az azokat körülvevő üzletekkel. Éppen ezért, ami a szerződéseket illeti, nagyon szigorú feltételekkel lehet itt üzletet bérelni.

Elhagyjuk a sétálóutcát és a napfény újra felragyog, ahogy Mehmet Talat szobrának fején megcsillan a fény. Ilyen egy nap vége Kairóban, a városban, amely soha nem alszik.