A hatalmas felfedezés és a történelem megmentésének megünneplése

Hozzáadva ekkor: dec. 24, 2017

1813-ban Johann Ludwig Burckhardt svájci Közel-Kelet-kutató rátalált egy hatalmas templom frízére. Bruckhardt elmesélte az olasz felfedezőnek, Giovanni Belzoninek, hogy mit talált, aki erre elment a helyszínre, azonban nem tudta kiásni az egész templomot. A felfedező 1817-ben visszatért és ekkor már sikeresen kiásta a teljes templomegyüttest, amelyet később az Abu Szimbel-i templomkomplexum néven ismerhetett meg a világ.

A templomkomplexum a Nasszer-tó nyugati partján fekszik, 230 km-re Asszuántól. Az Abu Szimbeltől a folyó mentén a Philai templomegyüttesig húzódó komplexum „Núbiai műemlékek” néven az UNESCO Világörökség részét képezi. A két templomot eredetileg a kr. e. a 13. században, a XIX. dinasztia fáraója, II. Ramszesz uralkodásának idején vájták egy hegyoldalba. A templom a király maradandó műemlékeként és a királynő, Nefertari iránt érzett szeretetének jelképeként, valamint a Kádesi csatára való megemlékezéseként szolgál.

A komplexumot 1968-ban teljes egészében áthelyezték egy kupolaszerkezetből létrehozott mesterséges dombra az Asszuáni-gát fölé. A templomkomplexum áthelyezésére szükség volt, máskülönben a Níluson létrehozott Asszuáni-gát építését követően létrejött hatalmas, mesterséges víztározóként szolgáló, Nasszer-tó alá merült volna.

1964 és 1968 között az egész területet gondosan, egyenként 20 tonnás blokkokra osztották fel, szedték szét, emelték fel és rakták össze újra 65 méterrel magasabban és 200 méterrel beljebb a folyótól, amely a történelem egyik legnagyobb régészeti és mérnöki kihívásának bizonyult.

Az ókori egyiptomi építészek úgy helyezték el a templomot, hogy október 22-én és február 22-én a nap sugarai elérjék a belső szentélyt. Ezek a dátumok valószínűleg a király születésnapjára és koronázásának napjára utalnak. A templom áthelyezése miatt mindkét esemény valószínűleg egy nappal közelebb került a napfordulóhoz, így október 21-re és február 21-re esik.

2017-ben hatalmas ünnepséget rendeztek Belzoni tiszteletére a templom felfedezésének alkalmából, hogy az egyiptomiak megemlékezzenek a férfira, aki hatalmas felfedezést tett és megóvta a templomot a sérülésektől.